Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szeresd Önmagad,hogy egy Világ öleljen

2015.12.29

image.jpg

 
Új útra térek.
 
Látszólag árral szemben megyek.
Leválok a kitaposott ösvényen sétáló emberektől.
Egyenlőre gazos az ösvény, kiálló tüskés bokrokkal körbeölelt.
De érzetem, amint az első lépést megtettem, hogy a sok tüske közül számos puha. 
Csak látszatra tüske.
Illúzió.
 
Új útra térek.
Látszólag egyedül.
Bár tudom,hogy az egyedüllét is csak illúzió.
Az utóbbi időben elengedem-nem engedem harcot vívtam Önmagamban.
Önmagamban,mert fizikailag elengedtük egymás kezét ,eddigi életem legnagyobb szerelmével.
Önmagamban mégis harcok dúltak. Régóta másként gondolkozom. Olybá tűnik másoknak,hogy én nem engedem meg magamnak a haragot.
 
Hogy másokkal gonosz legyek vagy kiabáljak. 
 
Akkor sem,ha fáj valami.
 
De az igazság az, hogy Nekem erre nincs igényem. Hittem abban, hogy ugyan sokszor el kell engedni-és szükség van rá, és 3éve csak elengedek..kemény munka,hidd el Barátom :) - mégis tudom,a szeretettel MINDENT MEG LEHET OLDANI! Mindent!
Erre többiektől ,magamtól, kaptam a "naiv vagyok és túlságosan rózsaszín buborékos" koppintást.
Mindenesetre minél inkább kaptam a feladatokat annál inkabb erősödött a sértett egó alatt ez a csodálatos érzés. Ami eleinte zavart. Most már nem.
 
Szeretettel mindent meg lehet oldani.MINDENT.És az nem azt jelenti,hogy nem fogsz szakítani. De. Kisétál. Ha mennie kell,menni fog. Benne van a pakliban,hogy ha kinyitod az kaput, elmegy. De a kapu legyen nyitva. 
Másként fogod megélni. Fáj, de nem hibáztatod magad.Sőt.. Az is lehet, hogy senki nem sétál sehova. Mert mindenki önmagában találhatja meg elsőnek a boldogságot. És akkor már lehet nincs szükség szakításra. Mert minden átalakul, új minőségben kezd pulzálni.
 
Még nem tapasztaltam meg Milyen feltétel nélkül szeretni Önmagam,mert nem engedtem.
De most màr hallgatok Magamra, így megengedem,hogy így legyen az én életemben.
 
tukor-gyakorlat.jpg
 
Éreztem, de halvány lilia sem volt arról,hogyan építsem be ezt a mindennapjaimba. Hogyan engedjem a puszta, finom, női energiát, hogy elmosson minden bánatot,erőszakot, diktálást, haragot, egót és játszmát?
Hogyan tudsz valóban felülemelkedni büszkén, békésen, boldogan, megértően, szeretően egy hatalmas krízishelyzeten? Egy gyászon, egy anyagi összeomláson vagy mint az én esetemben egy szakításon (ahol még mindig van szeretet,vonzalom,szálak,csak éppen -és tudod is,hogy miért- most el kell engedni mindent,hogy valami csoda virágozzék ki Magadban, és talán Benne is.)
Ott van bennem -bennünk- a szeretet mindent elsöprő ereje.
Ott van a látszólag teljesen elveszített Barátom felé, ott van azok felé,akik sorsdöntő fordulatokban voltak jelen,akiket Én bántottam akaratlanul,vagy Akik Nekem fájdalmat okoztak és sebeket. Mégis ott van bennem mindig a megbocsátás, az az érzés, hogy ami törtent kellett, különben nem lennék az,aki.
De ettől függetlenül SEMMI sem szabadna,hogy szétszakítson emberi szeretetet.
 
Mindenki dolgozik. Próbál boldog lenni. Keresi a boldogságot és önmagát. 
Mégha nem is így tűnik. 
Lehet megint rózsaszín ködben úszom. De már nem érdekel. Ez vagyok Én.
És szeretem, hogy ilyen vagyok.
 
Régen ezért haragudtam Magamra. Hogy miért nem húzok határt?
Mert nincs határ.
467da387-0b54-4f23-96be-736f3261abf5.jpg
 
Mind egyek vagyunk.
 
A határ megvéd látszólag a sérülésektől,de a feltétlen szeretettől is.
 
Egy dolgot nem értettem. Másokat próbáltam megmenteni, felemelni, megbocsájtani,elengedni, dolgoztam keményen és közben egyre inkabb kerestem valamit.
A szeretetet önmagam felé. Akkor engeded el igazán a dolgokat. Ha önmagadat át tudod szeretettel ölelni.És mindent és mindenkit.Mindentől függetlenül.
Ezt olyan sok spiris oldalon olvasod,hogy a csapból is ez folyik már. De nem értik a lelkek. 
Amint magadat átöleled és szereted feltétlen szeretettel, ír fölül mindent.
Azok után nem lesz szükség szakításra, vitákra, sertődésre, dacra, gőgre, okoskodasra,én igazamra én én én.
Látni fogod a másikban is a csodát. Ha bukdácsol is. Ha bánt is. Nem veszed fel. Mert nem Neked szól. Magát keresi. Mint Te is. Pedig minden ott van előttünk :) 
 
Egyenlőre még csak érzem, és nem tapasztaltam meg. De hiszem.megtapasztalom.
Érzem.
 
Új útra léptem, mint mondtam. Egyenlőre az ösvény bejáratánál járok. De megcsapott valami illat,érzés,fény. 
Hogy jó lesz. Gyere tovább.
Minden lélek szeretetre és boldogságra vágyik. 
Arra születtél, hogy boldog legyen a lelked és szeress.
Add meg Neki,emelkedj felül,mert addig hajt úgyis,míg rá nem visz az útra. Ami egy csoda. 
A fájdalom csak illúzió. Ha nincs szükséged már rá, kipukkan.
Amikor az üdvözlés mindent elsöprő szeretete körbeölel tudni fogod, elég ha szeretsz. 
Nem baj,ha mások nem értik.
Te csak szeress.
Mert az a tűz ami belőle jön,gyógyít.
Az a tűz emel.
Az a tűz tisztít, épít, nyit és ölel.
Mint édesanya a gyermekét.
Puhán, védőn, és mindent elfeledtető békével. 
love2.jpg
Tóth Anett. Dcember 2015

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.